Egészben vagy, vagy az egész van benned?
Mindennel kész vagy, nincs már mit tenned
Amilyen jó, olyan szörnyű
Szálljon a lélek, legyen ma könnyű
Hol van a föld, hol van az ég?
Mit mondjak még, mikor elég?
Sötét az űr, a tenger ha kék
Mit tegyek még, mikor elég?
Hamuként hullasz a habokba
Mikor a szárnyad olvad el
Menekülsz némán vagy dadogva
S megöl a Napközel
Hagyod magad, hagyod a vérnek
Oda bújsz el, s onnan jössz elő
Nem hiszed már, hogy a szirének élnek
Hogy a nehézségin kívül is van még erő
Mi ez a test, szárnyatlan lélek?
Hová bújik, ha el kell bújnia?
Kialvatlan és hat rá a méreg
Hová fut el, hová ha nincs hova?
1996