Meztelenül egy fém lapon
Kiterítve az asztalon
A hűtőház egyik szekrényében
Mélyhűtve egy tévedésben
Egy átlátszó nejlonzsákban
Ahogy találtak az ágyban
Ahogy az utcáról behoztak
Amikor megbocsájtottál magadnak
Ahogy a zuhany alatt maradtál
Ott kezdődött minden az agyadnál
Mindörökké ámen...
Egérutakon iszkolunk
És mindent összepiszkolunk
Felkaparjuk a földről
Ami megmaradt még a jövőből
A testünk esténként átoson
Ezen a félig halott városon
Akaratlanul vagy akarva
Nem emlékszel magadra
Akaratlanul vagy akarva
Régen le vagyunk már takarva...
Mindörökké ámen…
1987