Itt ülök megint egy toronyban
Épülök újra a romokból
Rakosgatom össze, mi, miből van
És megszabadulok a gonosztól
Ketté ütöm a világot egy bottal
Egy testté teszem a nappalokat
Megszédítem az ördöghintát
És lecsalom a mennyből az angyalokat
Én úgy csinálom, ahogy nem lehet
Nem használom hozzá a testemet
A XX. század romjain
Egy lakásban őrzöm a csontjaim
Már öreg voltam mikor születtem
Egy sejtben rejtőző aggastyán
Ősrobbanás egy hüvelyben
Kráter a Hold túlsó oldalán
Fázom ebben a hidegben
Elbújok mélyen a bőröm alá
Az ölemből a Földet kiejtem
És elgurítom valahová
1992